A baba megszületése után, a szülészeti intézményből hazatérve, kezdetét veszi életükben egy új időszak. A gyermeknevelés örömteli, de néha aggodalmaktól, bánattól sem mentes időszakához útravalóul ajánljuk Dominique Simonet sorait:

„Nincsen jobb barométer annál, ha jól érezzük magunkat a gyermekünkkel, ha boldognak érezzük Őt. A legmodernebb, legújabb tudománynak nem az a feladata, hogy erkölcsi mércét adjon. A szeretet nem tudományos vizsgálati módszer. A kisbaba szeretete nem azt jelenti, hogy teljesen alá kell vessük magunkat az Ő akaratának. De azt sem, hogy nagyság szerint osztályozzuk időmérővel, vagy bármilyen más módon méricskéljük Őt. Inkább lehetővé kell tenni számára, hogy kibontakoztassa egyéniségét, ébren kell tartani életkedvét, fejleszteni tudás- és megértésvágyát, felfedezésszomját, megismerésétvágyát.

Beszélni kell hozzá, hogy érezze a szavak melegét. Be kell vezetni Őt a szépség birodalmába. Új tárgyakkal kell megismertetni, hagyni kell, hogy játsszon a vízzel. Meg kell ízleltetni Vele különleges gyümölcsöket, be kell vezetni az illatok világába, fel kell kínálni Neki az ízeket, képeket mutatni Neki és felhívni figyelmét a felhők táncára. Hagyni kell, hogy észlelje a fűtőtest melegét, egy jégcsap tűnékeny hidegségét, azután a súlyosat, a nedveset, a szárazat, a könnyűt. Sétáltatni kell a kertben, megszagoltatni Vele a különféle illatokat, ráébreszteni a színek játékára. Hagyni, hogy megérintse a földet, megfogdossa a virágokat. Erdőben járkálni Vele, beszélni Neki a magasságok és mélységek rejtelemiről, bevonni Őt az árnyak és fények kergetőzéseibe. Odakínálni Neki a tengert, majd a várost szemlélődésre. Össze kell hozni más kisbabákkal és hagyni, hogy megteremtsék saját bensőséges világukat. Humorérzéket és ironikus hajlamot kell adni Neki. Rávenni, hogy nevessen Önmagán.

A szenvedélyek jegyzéke kimeríthetetlen. Szeretni egy kisbabát annyit jelent, hogy a cinkosává válunk. Ugyanakkor elfogadjuk, hogy a gyermek eltávolodik, elszakad tőlünk, önmagává válik. Szeretni annyit is jelent, mint elismerni, tisztelni önállóságát.

Sem önkény, sem feltétlen engedelmesség. Sem idomítás, sem rabszolgaság. Hanem egészséges, szeretetteli, értelmes kapcsolat, amely egymás kölcsönös tiszteletén és az együttlét örömén nyugszik. Ez valamilyen megfoghatatlan érzés, amit néha olyankor érzünk, mikor a kisbaba törékenyen, ártatlanul teljesen ránk bízza magát, elalszik a karunkban és később, amikor bármilyen kis veszéllyel szembetalálva magát, kicsiny kezecskéje erősen megszorít bennünket. Ez a büszke bizonyosság kis jelzőgombja, amely a belsőnk legmélyén formálódik, belénk ágyazódik, mint egy új szerv és amely azt mondja nekünk, hogy sohasem fogjuk elfelejteni ezt a picike lényt.

Ez a szeretet.”